Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. ELFOGADOM

technikai segítség

KISFESZÜLTSÉGŰ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI SZERELÉSI MÓDOK

Villanyt szerelni csak kellő ismeretek birtokában szabad. Ha valaki enélkül fog ilyen munkához, akkor nemcsak az kétséges, hogy eredményes lesz-e a szerelése, hanem még veszélynek teszi ki magát és másokat. A „villanyszerelés” fogalmát tartalmi szempontból többféle jelentésben használjuk. Így nevezzük azt a munkát, ha egy kapcsoló felszereléséről van szó, de azt is, ha pl. egy lakás teljes villamos berendezésének szereléséről beszélünk. Az épületek villamos berendezése sok alkatrészből áll: többek között vezetékekből, csövekből, működtető- és fogyasztókészülékekből. A szerelés során ezeket egymással össze kell kötni, kapcsolni. A villanyszerelő munka általában – de különösen az épület-villanyszerelés – kézi munka.

A villanyszerelés anyagai:

Szigetelt vezetékek A villamos berendezésekben az áram vezetésére vezetéket kell használni, amely vezeték lehet szigetelt vezeték, szabadvezeték, kábel, kábelszerű vezeték, sín, stb. A szigetelt vezetékek szabványos jelölése Az egységes jelölés és kiválasztás érdekében a vezetékeket szabványos betű- és számjelzéssel látják el.

Az első betű(k) jelentése:

· G gumiszigetelésű,

· M műanyag szigetelésű,

· Si szilikongumi szigetelésű vezeték.

A második betűk, betűcsoportok jelentése:

· N nagyfeszültségű,

· M műanyagköpenyű,

· B kábelszerű,

· T tömlővezeték,

· Fk felvonóvezeték,

· Zs zsinórvezeték,

· Zsl zsinórvezeték lapos,

· Zsk zsinórvezeték kerek,

· Cs csillárvezeték,

· KL közvilágítási légkábel

- HG hegesztővezeték,

· BSZ búvárszivattyú-kábel,

· R reklámvezeték,

· h hajlékony,

· kh különösen hajlékony,

· eh extra hajlékony,

· t tartósodronnyal ellátott,

· vs vihar- és saválló,

· fs fény- és saválló 

A szigetelt vezetékek jellemzői:

A vezeték névleges feszültsége az a feszültség, amelyre a vezeték üzemi tulajdonságai vonatkoznak. Névleges feszültség: 250, 380, 1000, 3000, 6000 és 10000 V. A vezetőér anyagának jelölése: rézvezető (Cu), alumínium vezető (Al). A vezeték megnevezésében csak az alumínium vezetőér anyagának jelölése szükséges. A vezetékek színjelölése: · a fázisvezetők színe: fekete (esetleg barna), · a nullavezető színe: világos kék, · a védővezető színe: zöld-sárga (régebbi berendezésekben piros). A vezető lehet tömör huzal vagy sodrat, ill. a sodrat huzalainak számától függően hajlékony sodrat, különösen hajlékony sodrat, vagy extra hajlékony sodrat. A névleges keresztmetszetek: 0,5; 0.75; 1; 1,5; 2,5; 4; 6; 10; 16; 25; 35; 50; 70; 95; 120; 150; 185; 240; 300; 400 mm2. 

Védőcsövek:

Védőcsőbe kell szerelni a vezetéket olyan helyeken, ahol egyrészt mechanikai behatásoktól kell védeni őket, ill. ahol előírás vagy kívánalom, hogy a vezetéket utólag cserélni lehessen. Mivel falba vakolható vezetéket csak 6mm2-ig gyártanak, a nagyobb keresztmetszetű vezetékeket szintén védőcsőbe húzva kell felszerelni. A műanyag védőcsövek szigetelőképesség, korrózióállóság és élettartam szempontjából jobbak, mint a régebbi védőcsövek. Alkalmazásuk széleskörű. Nem használhatók fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, és tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben. Nem használhatók olyan helyeken, ahol a környezet hőmérséklete tartósan -15°C alatt vagy 55°C felett van, továbbá szabadban olyan helyeken, ahol közvetlen napsütés érheti. A műanyag védőcsövek és szerelvényeik könnyen megmunkálhatók. a műanyag védőcsövek kemény PVC-ből készülnek. Lángba tartva a PVC ég, de az égést nem táplálja, a lángból kivéve lángja elalszik (önkioltó tulajdonságú). Kétféle kivitelben gyártják a felhasználásnak megfelelően. A MÜ I jelű cső vastag falú, a MÜ III jelű pedig vékony falú műanyag cső. A hajlékony műanyag védőcsövet (gégecsövet) kettős könyökök, 90°-tól eltérő ívek készítésére, kisebb mechanikai védelmet igénylő csatlakozásokra és csövezett panelekben a csomópontok összekötésére használják. Nagy mechanikai védelmet ad a vezetéknek az acélcső, az acélpáncél- és alumíniumpáncélcső. 

Hajlékony műanyag védőcső (gégecső):

A hajlékony műanyag védőcső anyaga kemény PVC, típusjele: HG III. Használható kisebb mechanikai védelmet igénylő csatlakozások készítésére, motorok bekötéséhez. Karmantyúk segítségével csatlakoztatható a merev műanyag védőcsövekhez, így a falon kívül és a süllyesztetten szerelt védőcsövezéseknél ennek segítségével könnyen szerelhető irányváltoztatások. A HG I típusú hajlékony műanyag védőcső mechanikai és villamos tulajdonságai kielégítik a MÜ I védőcsőre vonatkozó szabványelőírásokat, ezért aljzatbetonba, szerkezeti betonba, födémbe pl. öntött beton épületekben előnyösebb a HG III-nál. Megmunkálása könnyű, a szükséges méretű darab kábelkéssel levágható. A védőcső +5°C alatti hőmérsékleten merevvé válik és eltörhet, ezért, ha e hőmérséklet alatti hideg helyiségben kell dolgozni, a védőcsöveket meleg (20°C) helyiségben tároljuk, és csak a szükséges mennyiséget hozzuk ki, amit 1-2 óra alatt felszerelünk. Készül lángálló és tartós napsugárzásnak is ellenálló minőségű gégecső is (fekete színben), három különböző méretben: 16, 23 és 29 mm.

Acélcső:

Az acélcsövek többféle minőségben és méretben készülnek: · a varrat nélküli -ún. gázcső- acélcső egy darab tömör acélból, meleg vagy hideg hengerléssel, ill. sajtoló, húzó vagy öntött eljárással készül, horganyzás nélkül vagy kívül-belül horganyzott kivitelben. · a hosszvarratos -hegesztett- acélcső lemez vagy szalag alakú acélcsőből, a csatlakozó éleknél folyamatos hegesztéssel. Mindkét acélcső fekete (nyers) kivitelben villamos védőcsőként és használható, de a hosszvarratos acélcső beruházási költsége kisebb, célszerű tehát azt alkalmazni. Az acélcsövek méretét angol hüvelykben, ill. milliméterben egyaránt megadják. Az acélcsöveket különböző falvastagsággal gyártják. A vastagabb falú csövek külső mérete a táblázat méreteivel mindig megegyezik, a falvastagság-változásból adódóan a belső méret módosul.

Szerelvények:

Az acélcsövek szereléséhez 1 1/2"...2"-ig jól alkalmazható az öntött alumínium doboz tartozéksor. Nagyobb átmérőjű acélcsövekhez egyedi, előregyártott fémlemez dobozokat alkalmaznak. Az öntvénydobozba természetesen gázcsőmenettel csatlakozunk, a fémlemez dobozba (mint az acélpáncélcsőnél) kívül-belül alátéttel ellátott (a gázcsőhöz kapható) anyákkal kell rögzíteni a csőbevezetést.

Acélpáncélcső és alumíniumpáncélcső:

Az acélpáncél védőcső acélszalagból, elektromos hegesztéssel készült és kétféle kivitelben volt ismeretes: itatott papírbéléssel, ill. papírbélés nélkül. Ma már a merev műanyag védőcső - majdnem teljes mértékben- helyettesíti. Ahol még mindig szükség van a durva mechanikai sérülés elleni (pl. a hajó- és a vasútikocsi-gyártásban) vagy a tűz elleni védelemre, ott az acélpáncélcső méreteinek megfelelő alumíniumpáncélcsövet (rövidített jele: Alp) és tartozékait használják.

Vezetékcsatornák:

Az építési módok fejlődésével a villanyszerelési technikának is lépést kell tartania. Az ún. hagyományos villanyszerelés, a véséssel süllyesztett, utólag elvakolt védőcsöves szerelés már az üreges 6 cm-es tégla(válasz-)falazat esetén is kritikussá, a helyszínen készített vagy előregyártott vasbeton szerkezetekben vagy elemekben (pl. panelekben) pedig lehetetlenné vált. A műanyag vezetékcsatorna gyakorlatilag a védőcső szerepét tölti be. A műanyag vezetékcsatornák anyaga lágyítómentes - önkioltó (nehezen égő) - polivinilklorid (kemény PVC). A vezetékcsatorna aljból és fedél részből áll. Ezek összekapcsolását a részek megfelelő kialakítása, valamint az anyag rugalmassága teszi lehetővé. A vezetékcsatorna nem alkalmazható: A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben, durva mechanikai sérüléseknek és sugárzó hőnek kitett helyeken. A vezetékcsatorna készülhet teli, egyik vagy mindkét oldalon perforált (kitörhető, hasított) oldalakkal. A perforált csatornák főleg kapcsolótáblákban, automatika szekrényekben használhatók előnyösen, mivel rendezett huzalozás így gyorsan és könnyen készíthető. A vezetékcsatornát ott érdemes alkalmazni, ahol a falon kívüli szerelés előnyös vagy szükségszerű.

Padlócsatornák:

A vezetékcsatorna elhelyezhető a födémben is a födémszerkezettől függően, építészetileg előzetesen egyeztetve. Erre akkor van szükség, ha a falon kívüli csatornarendszerrel már nem lehet a villamosenergia-ellátási és a híradástechnikai igényeket kielégíteni, pl. nagy terű irodahelyiségekben, műhelyekben stb. ahol 2-4 m 2 -ként van szükség erősáramú és híradástechnikai csatlakozásra, és ahol egy felső (mennyezet alatti) csatornarendszer befüggesztett csatlakozásai bármely oknál fogva (térhatás, esztétikum, munkavégzés) nem kívánatosak. A padlócsatornák acélból és műanyagból készülhetnek 4...6 m hosszban, előregyártott, egyvagy több rekeszes kivitelben (főleg az erősáramú és a gyengeáramú berendezések vezetékeinek elkülönítésére, szétválasztására). A padlócsatornák minden esetben gazdag és a teljes tartozéksorral készülnek. A padlócsatornák leágazódobozaiban a szerelvényeket a többi szerelvénytől függetlenül is lehet javítani, szerelni, ill. cserélni. A vezetékcsatorna-rendszereket úgy kell méretezni, hogy azok legfeljebb 50%-ig legyenek kihasználva, így az utólagos bővítésnek, módosításnak nem lesz akadálya. A födém felső rétegébe helyezhető padlócsatornát többnyire levehető fedéllel készítik, amelyet a szőnyegpadló vagy a fedéllel kombinált parketta takar.

Szerelvények szerelése: 

Éppen a szerelés módjának hasonlósága miatt a kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat és kis elosztótáblákat gyűjtőnéven szerelvényeknek, a szerelés folyamatában pedig ezeknek a felszerelését, bekötését szerelvényezésnek nevezik. Süllyesztett szerelvény szerelése esetén előre el kell helyezni a szerelvénydobozt, s ebbe a szükséges hosszban be kell vezetni a csatlakozóvezetékeket. Dobozkapcsolók A dobozkapcsolók felszerelése a szokványos szerszámokkal elvégezhető. A falon kívüli kapcsolók részére csövezéskor vagy MM-fal vezeték szerelésekor 60x60 mmes furatos faéket helyezünk el. Erre erősítjük 2 db facsavarral a szerelvényt. Betonfalra a falba fúrt lyukba helyezett műanyag faliékekkel és facsavarokkal szerelhetjük fel a kapcsolót. A süllyesztett kapcsolókat a védőcső vagy MM-fal vezeték szerelésekor elhelyezett, falba süllyesztett dobozokba szereljük. A kapcsolókat vagy körmös-csavaros rögzítőelemmel, vagy a dobozba hajtott csavarokkal erősítjük a dobozhoz. A falon kívüli kapcsolókba a vezetéket a kapcsolók felszerelése és rögzítése után, süllyesztett kapcsolók esetén pedig felszerelés előtt kötjük be. Ha a vezetéket elmozdulás mentes szorító lapkával rögzíthetjük, akkor elég a vezeték véget ott lecsupaszolni. Ahol a csavar feje alátéttel szorítja a vezetéket, a jó érintkezés érdekében szemet kell hajlítani. Villamos művek 129 A kapcsolóba mindig a fázisvezetőt kell bekötni, hogy kikapcsolt állapotban azt szakítsuk meg, és ezáltal a berendezés valóban feszültségmentes (és balesetmentes) legyen. Ügyeljünk a vezeték szabványos színezésére. Bekötés után a kapcsoló fedelét gondosan vissza kell helyezni. A kapcsolók szokásos szerelési magassága 1,4 m. Dugós csatlakozók A dugaszolóaljzatok a hordozható villamos fogyasztók, lámpák és készülékek bontható csatlakoztatására alkalmasak, a készülék zsinórjára szerelt dugaszolóvilla (dugó) segítségével. A dugaszolóaljzatok - a kapcsolókhoz hasonlóan - a kereskedelemben sokféle típusban és gyártmányban kaphatók. A dugaszolóaljzatok szerkezeti kialakítása olyan, hogy a dugót egysarkúan nem lehet bedugni. A védőérintkezős dugaszolóaljzatoknál dugaszoláskor a védőérintkező érintkezik először. A hatályos szabványelőírások szerint az újonnan tervezett és a teljes rekonstrukció alá eső lakóépületek dugaszolóaljzatai - a fürdőszobai Borotva feliratú dugaszolóaljzat kivételével - csak védő-érintkezősek lehetnek. Természetesen a védőérintkező nélküli (kétsarkú) dugaszolóaljzatokra továbbra is szükség van a már használatban lévő szerelvények pótlására. A lakásokban használt dugaszolóaljzatok a szerelés módja szerint lehetnek falra szerelhető (falon kívüli) és süllyesztett kivitelűek. Ahol arra mód van, mindenütt az esztétikusabb süllyesztett kivitelű dugaszolóaljzatokat szereljük fel, de vannak olyan fal- és födémelemekből készült lakóépületek, amelyekben sem panelgyártás során, sem pedig utólag nem helyezhetők el szerelvénydobozok. Az ilyen lakásokban csak falon kívüli dugaszolóaljzatokat lehet felszerelni. Száraz helyiségben minden dugaszolóaljzat felszerelhető. A szerelési magasság általában 0,4 m. Poros helyiségben csapófedeles dugaszolóaljzatot kell alkalmazni, vagy IP 54 védettségű dugaszolóaljzat szerelhető fel. Ez a védettségi fokozat azt jelenti, hogy por csak olyan mennyiségben hatolhat be, amely a működést nem zavarja. Időszakosan nedves helyiségben szerelhető a legalább IP 22 védettségű dugaszolóaljzat. Az ilyen szerelvény leeső vízcseppek ellen védett. Ennek az előírásnak a csapófedeles dugaszolóaljzat felel meg. Ha ez nem tartható be, akkor más típusú dugaszolóaljzat is felszerelhető feltéve, hogy fedele nem nedvszívó műanyagból készült, és a legközelebbi érinthető földeltnek tekinthető tárgy (pl. csővezeték) és a dugaszolóaljzat között 1,2 m, háztartási helyiségekben (konyha és fürdőszoba) 0,6 m távolság betartható. A dugaszolóaljzatot legalább 1 m magasságban kell felszerelni. Nedves helyiségben az előírt védettségi fokozat IP 34, amely bármilyen irányból fröcskölt víz ellen védett. Más dugaszolóaljzat csak akkor szerelhető, ha fedlapja nem nedvszívó szigetelőanyagból készül és az érintési távolság a legközelebbi földelt tárgy között 1,2 m. Szerelési magassága 1,5 m fölött. 

gyártók, márkák szerinti keresés
irodaszer áruház
postapont
megbízható bolt
árukereső
díjmentes szállítás
kosár
A KOSARAD MÉG ÜRES! TERMÉKET A KOSÁRBA GOMBBAL TUDSZ HOZZÁADNI!
bankkártyás fizetés
MPL LOGÓ

facebook
pick pack pont